A XX. század utolsó dekádjaiban erősödtek fel azok a hangok, amelyek az EQ azaz az érzelmi intelligenciát helyezték előtérbe, az általános intelligenciához képest. Érzelmeink befolyásolják társas kapcsolatainkat és pillanatnyi érzelmi és megkockáztatom értelmi állapotunkat is.
Adrenalinnal vagy endorfinnal telve nehéz értelmesen gondolkozni, nem igaz?
Tegyük fel hát a kérdést, mi is az az EQ?
EQ: Emitional Quotient, érzelmi összetevő. Az érzelmi intelligencia (EI) az intelligencia vagy a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos. Az érzelmi intelligencia kutatása olyan területen kezdődött, ahol azt vizsgálták milyen módon befolyásolja az érzelem a gondolkodást.
Először Isen, Shalker, Clark és Karp vetették fel 1978-ban megjelent írásukban a hangulat és az ítéletalkotás közötti „kognitív hurok” lehetőségét, melyek az ítéletet a hangulati állapotokhoz csatolják. Minél boldogabb valaki, a múltbéli emlékeit annál pozitívabban fogja látni, fordítva ugyanúgy, lehangoltság esetén emlékeit is a negatívabbnak fogja ítélni.
Daniel Goleman, az érzelmi intelligencia fogalmának kidolgozója mutatott rá arra, hogy az IQ csak másodlagos a kiemelkedő munkateljesítmény szempontjából, az elsődleges és meghatározó tényező az EQ.
Ahol magas EQ-val rendelkező munkatársak dolgoznak, és a szakértelmen túl az érzések is megnyilvánulnak könnyebben válik egy szervezet gépezetből munkaközösséggé.
Goleman (1995) a következő öt érzelmi készség kategóriát határozta meg:
1. A képesség felismerni és megnevezni saját érzelmi állapotunkat; megérteni a kapcsolatot az érzelmeink, gondolataink és tetteink között.
2. Az érzelmeink kezelésének a képessége – képesnek lenni ellenőrzést gyakorolni felettük, illetve a nem kívánatos érzelmi állapotokat kívánatosabb érzelmi állapotok irányába tolni el.
3. Képesség arra, hogy tudatosan olyan érzelmi állapotba kerüljünk, amely produktivitáshoz és sikerességhez vezet. (Az önmotiválás képessége.)
4. Képesség mások érzéseinek olvasására, érzékenynek lenni azokra, illetve befolyásolni őket.
5. Képesség kielégítő kapcsolatok létrehozására és fenntartására.
Megdőlt az a nézet, miszerint az IQ a siker záloga. Különféle felismerések azt bizonyították, hogy a sikeres életvitelt az érzelmi intelligencia jobban befolyásolja. Az EQ az a képességünk, hogy miként bánunk az érzelmeinkkel.
Ennek a képességnek a révén felismerjük saját és embertársaink érzelmeit. Az értelem és érzelem közötti átjáró, agyunk racionális és érzelmi központjai közötti kommunikáció. A lényeg abban van, hogy tudjuk, mikor kell kedvesnek lennünk, és mikor kell valakit szembesítenünk egy kellemetlen, de fontos igazsággal. Nem azt jelenti „ereszd ki a gőzt”, inkább az érzések megfelelő helyen történő kezelését.
Az érzelmek elfojtása nem tesz jót, viharos kitörésekben acting out-okban nyilvánulhatnak meg elfojtott emócióink.
Természetesen előfordul, hogy uralkodnunk kell rajtuk, de egy érzelem akkor válik valóban érzelemmé, amikor kiengedjük magunkból. Ezért legjobb lenne, ha életünket úgy tudnánk alakítani, hogy érzelmeink a legtöbb helyzetben szabadon áramolhassanak.
Érzelmi intelligenciánk az élet számos területén segíthet, vagy akadályozhat bennünket, munkahelyen és magánéletben egyaránt.
Dr. Csernus Imre az érzelmi intelligenciáról a magánéletben így írt:
„Az önismeret valójában nem más, mint az érzelmi intelligencia fejlesztése, és annak következetes átültetése a gyakorlatba. Az önismeret az, ahol megszűnnek a szürke hétköznapok”
Végeredményben megállapíthatjuk, hogy életünket az érzelmeink irányítják. Hatással vannak minden pillanatunkra. Érzelmi számítógépünk az amygdala, a hüllőagy, ami feldolgozza a kapott információkat, hatásokat, amik érnek bennünket, attól függően hol születtünk, hogyan szocializálódtunk.
A hat alapérzelemből, ami az evolúció során beleégett tudatunkba, érzelmek, hangulatok sokaságát éljük meg, amik hatással vannak embertársainkra és a velük való kapcsolatainkra.
Kultúrafüggő, alapvető szocializációs környezetünk már gyermekkorunkban meghatározza, hogy magasabb rendű, kogníciót igénylő érzelmeinket hogyan éljük meg, illetve mutatjuk ki.
Prekognitív érzelmeink ezzel szemben velünk születnek, maximum elnyomni tanulhatjuk meg őket, de bennünk vannak, velünk élnek, mint elfeledett őseink kései üzenete.
Egy megfelelő hangulatú film megnézése, zene meghallgatása kell hozzá, és érzelmeinket máris kontroll alatt tarthatjuk, megváltoztathatjuk, legalábbis európaiként. Bár azzal teljes mértékben egyetértek, hogy vannak olyan élethelyzetek, amikor valóban teljesen el kell merülnünk az adott érzelemben, legyen az akár szomorúság vagy boldogság.
Elfojthatjuk, kontroll alá helyezhetjük érzelmeinket, de ez hosszú távon fizikai tüneteket, lelki válságot, depressziót okozhat.
Érzelmi intelligenciánkat is felfedeztük és tudjuk, hogy fejleszthető, többek között erre is remek alkalmat nyújt egy coaching folyamat, ahol önismeretre tehetünk szert és felfedezhetjük eltemetett érzelmeinket is.
Ám ez a felismerés még annyira új, hogy igazán még nem tudunk vele mit kezdeni. Az EQ kutatása jelenleg gyermekcipőben jár, az IQ vagy akár az érzelmek kutatásához képest.
A negatív érzelmek sokszor figyelmeztetnek, hogy nem jó, amit teszünk. Ezt sokszor én is csak utólag látom be. Ha ezeknek a figyelmeztetéseknek többször engednénk, jobb, bölcsebb döntéseket tudnánk hozni. Pozitív érzelmink ezzel szemben lehetővé teszik, hogy a boldogságot, kiteljesedést éljünk meg. Negatív tapasztalatok sorával a háta mögött az ember egyre nehezebben éli meg a pozitív érzelmeit, félünk, félünk a csalódástól, a fájdalomtól, a mi lesz akkor, ha érzéstől.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://egycoachgondolatai.blog.hu/api/trackback/id/tr6414622592
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
