Lehtséges kommunikáció hangok nélkül? Aki most bólintott, vagy megrázta a fejét, felvonta a szemöldökét az már válaszolt is a kérdésre. A kommunikációnk 55% százaléka némán zajlik.
A kommunikáció nem csupán verbális eszközök révén valósul meg, hanem számos nonverbális elem is hozzájárul az információk közléséhez és fogadásához. A nonverbális kommunikáció olyan jelzések összessége, amelyek közvetítik az érzelmeket, attitűdöket és társas jelentéseket (Knapp & Hall, 2014).
Testbeszéd és gesztusok A testmozdulatok és gesztusok fontos szerepet játszanak a kommunikációban. Ezek kulturálisan eltérő jelentéssel bírhatnak, de alapvetően kifejezhetik az érzelmeket és szándékokat (Birdwhistell, 1970). Például a kézmozdulatok gyakran hangsúlyozzák a beszédet, míg a testtartás kifejezheti a magabiztosságot vagy a bizonytalanságot. Egyes gesztusok univerzálisak, például a fejrázás vagy a mosoly, míg mások kultúrafüggőek. A testbeszéd tudatos használata elősegítheti az egyértelmű és hatékony kommunikációt.
Valamikor a Homo nem (genus) megjelenése után, talán egymillió évvel ezelőtt kialakult egy ősnyelv, amely csupán alapvető, kognitív alapú kategóriákat használt. Ilyen kategóriák például a cselekvő, cél, eszköz, fogadó vagy hely. E feltételezett folyamatban a gesztusnyelv elsődlegessége melletti komoly érv az, hogy miközben a hangadás nem módosul a főemlősöknél, addig a gesztusok, melyeket mi afféle ösztönösebb dolognak érzünk, viszonylag szabadon alakulnak a tanulás során.
"Először mutogattunk és csak hosszú idő után kezdtünk el tagolatlanul, majd tagoltan beszélni"
Mimika és tekintet Az arckifejezések és a szemkontaktus szintén kulcsfontosságú szerepet töltenek be az interperszonális kapcsolatokban. Ekman és Friesen (1975) kutatásai szerint az érzelmek univerzális arckifejezésekkel kifejezhetők. Az arc mimikai jelei sokszor tudattalanul tükrözik az egyén érzelmeit, például a düh, az öröm vagy a meglepettség könnyen felismerhetőek az arcon. A tekintet iránya és hossza szintén fontos kommunikációs eszköz: a hosszú szemkontaktus bizalmat és figyelmet sugallhat, míg a kerülő tekintet bizonytalanságot vagy zárkózottságot jelezhet.
Haptika Az érintés, mint kommunikációs forma, nagyban befolyásolja az emberi kapcsolatokat. Az érintés jelentése kontextustól és kulturális háttértől függően változhat (Burgoon, Guerrero, & Floyd, 2016). A kézfogás például egyes kultúrákban a tisztelet és a bizalom kifejeződése, míg máshol túl közvetlen gesztusnak tekinthetik. Az érintés lehet támogató, mint például egy vállveregetés bátorítás céljából, de lehet domináns is, ha például egy személy a másik terét megsérti. A társas érintkezésben az érintésnek finom és tudatos használata fontos szerepet játszik.
Paralingvisztikai jelek A hangszín, hangerő és beszédtempó jelentős hatással van az üzenetek értelmezésére. Mehrabian (1972) kutatásai szerint a kommunikáció jelentős része a hang nem-verbális elemein keresztül történik. A beszéd ritmusa és intonációja sokat elárulhat a beszélő érzelmi állapotáról: a gyors beszéd izgatottságot vagy idegességet sugallhat, míg a lassú és nyugodt beszéd bizalmat kelt. A hangerő és a hanglejtés a beszéd tartalmának megfelelően módosíthatja a hallgató értelmezését, így a paralingvisztikai jelek tudatos használata javíthatja a kommunikáció hatékonyságát.
A nonverbális kommunikáció elengedhetetlen része az emberi interakcióknak, amely jelentősen befolyásolja a társas érintkezéseket. A jövőbeli kutatások célja lehet a különböző kultúrák közötti nonverbális eltérések mélyebb vizsgálata, valamint a digitális kommunikáció során alkalmazott nonverbális eszközök elemzése.
Irodalomjegyzék Birdwhistell, R. L. (1970). Kinesics and Context: Essays on Body Motion Communication. University of Pennsylvania Press.
Burgoon, J. K., Guerrero, L. K., & Floyd, K. (2016). Nonverbal Communication. Routledge.
Ekman, P., & Friesen, W. V. (1975). Unmasking the Face: A Guide to Recognizing Emotions from Facial Expressions. Prentice-Hall.
Knapp, M. L., & Hall, J. A. (2014). Nonverbal Communication in Human Interaction. Cengage Learning.
Mehrabian, A. (1972). Nonverbal Communication. Aldine-Atherton.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
